A mágnesek története
A mágnesek története már időszámításunk előtti évszázadokban kezdődött.
Ma a mágnesek nélkülözhetetlenek.
A mágnesek népszerű dekorációs cikkek,
praktikus mindennapi segítők a műhelyben és a raktárban, valamint elengedhetetlenek az elektrotechnikai iparban.
De hogyan indult a történet a magnetizmusról és a mágnesekről? Itt megválaszoljuk a leggyakoribb kérdéseket, és bemutatjuk, miként fejlődtek a mágnesek az évszázadok során.
Tartalomjegyzék
A mágnesek története áttekintésben
A mágnesek története igen összetett, ezért itt csak a legfontosabb mérföldköveket rögzítjük.
Kr. e. 600: A felfedezés
Görögországban Milétoszi Thalész természettudós írta le elsőként írásaiban a mágneskövek vonzóerejét.A mágneskövek felfedezéséről részletesebb információkat a következő kérdésnél talál: Ki fedezte fel az első mágnest?.
Koszi Hippokratész
Kr. e. 460–370: A mágnesek gyógyhatása
A mágneseknek kezdettől fogva gyógyító erőt tulajdonítottak. Az ókori orvosok úgy vélték, hogy a mágnesek képesek a betegségeket „kiszívni” az emberi testből. Erre a következtetésre azért jutottak, mert a mágnesek mágneses tere fán keresztül is képes volt vas tárgyakat vonzani. Az első ismert gyógyító, aki mágneseket használt, Hippokratész volt Kos szigetéről, aki Kr. e. 460–370 között élt. A mágnesek gyógyhatását mindmáig nem sikerült tudományosan igazolni. További információt talál GYIK-oldalunkon Használhatok mágneseket ékszerekhez?.Ennek ellenére a mágnesek nagy szerepet játszanak az orvostudomány történetében.
A modern orvoslásban például MRI-berendezésekben és más alkalmazásokban találhatók meg.
Kr. e. 2. század: Az első ókori kínai iránytű
Már az ókori Kínában is hasznosították a kínaiak a mágnesességet. Egyfajta iránytűt használtak jáde keresésekor, hogy visszataláljanak a hegyekből haza. A Krisztus előtt 2. századi ókori kínai iránytű „tűje” akkoriban magnetitből készült kanál volt, amely dél felé mutatott. Ennek megfelelően az iránytű neve „Si'nan” volt, ami magyarul „a dél irányát mutató”-t jelenti. Ezt a kanalat írásjegyekkel ellátott lapra helyezték. Ezzel az ősi iránytűvel Kínában jósoltak, épületeket tájoltak, és a Feng Shui tanításaihoz is használták. Később a „délmutató” esetében a kanál helyett hal- vagy teknősbéka-figurát is alkalmaztak. Ez a változat azonban túl pontatlan volt a navigációhoz.Ha többet szeretne megtudni az iránytűről, az alábbi kérdések lehetnek érdekesek: Mikor találták fel az iránytűt? és Mi igazítja be az iránytű tűjét?.
1600: A földmágnesség és az elektromosság kialakulása
Sokáig három hipotézis létezett arra, hogyan jön létre a mágnesesség. Egyes tudósok úgy vélték, hogy a Föld felszínén bizonyos tárgyak vonzó hatást gyakorolnak a mágneskövekre, mások égi forrást feltételeztek, megint mások pedig azt vallották, hogy kizárólag maga a mágneskő mágneses. 1600-ban William Gilbert (1544–1603) orvos azt a feltevést állította fel, hogy maga az egész Föld egy mágnes. Ezt modellek segítségével végzett kísérletekkel sikerült is igazolni.A mágnesek és az elektromosság fejlődése
A mágnesesség és az elektromosság története szorosan összefügg. Az elektromos töltést akkor fedezték fel, amikor Milétoszi Thalész Kr. e. 600 körül borostyánt dörzsölt meg egy szőrmedarabon, és ennek hatására tollpihéket vonzott magához. A dörzsölés ugyanis elektromosan feltöltötte a borostyánt. Thalész azonban akkor még nem tudta megmagyarázni ezt a jelenséget. Ezt pótolta William Gilbert 1600 körül, csaknem 2000 évvel Thalész után. Ő „electric” néven illette ezt a jelenséget. Mivel a borostyán görögül „élektron”, ez rávilágít a fogalom eredetére.
1730: Az első mesterséges mágnes – a kötegmágnesek
A 17. századig a természetes mágnesek, a magnetitkövek jelentették az egyetlen mágneses forrást. Mesterséges mágnesekről először 1730-ban esett szó. Servington Savery kísérletei során arra az ötletre jutott, hogy mágneses acéltűket kössön össze. Az összekötés révén jött létre az úgynevezett kötegmágnes. Felfedezte, hogy a mágneses erő hat hónap után is megmaradt. Megszületett az állandómágnes. Emellett rájött, hogy két mágnespólus összekapcsolva ötször akkora súlyt képes tartani, mint külön-külön. Ez a jelenség a patkómágnes esetében is megfigyelhető.
1825: Az első elektromágnes kifejlesztése
Az elektromágnes François Arago (1786–1853) felfedezésén alapul. Neki sikerült áram alatt álló vezetékekkel a közelben lévő vasat felmágnesezni. Az angol William Sturgeon (1783–1850) készítette el az első patkómágnes formájú elektromágnest, amikor rézvezetéket tekert egy vas ívre. Amikor a rézvezetékek áram alatt voltak, a mágnes nehéz vas tárgyakat tudott felemelni. Amint az áramot kikapcsolták, a tárgyak ismét leestek a mágnesről. 1830-ra az ilyen elektromos patkómagnesek már akár 500 kg tömegű terheket is fel tudtak emelni.
1864: A Maxwell-egyenletek
James Clerk Maxwell fizikus 1864-ben forradalmasította a fizikát azzal, hogy megtalálta a módját az elektromágnesesség minden elektromos és mágneses jelenségének kiszámítására. A ma ismert négy Maxwell-egyenlet az elektrodinamika alapegyenleteiként szolgál. Megfigyelései során Maxwell felismerte, hogy az elektromos és a mágneses jelenségek nem függetlenek egymástól. További információt a témáról a Maxwell-egyenletek című cikkben talál a Mágnesesség A–Z alatt.
1982: Felfedezik a neodímium mágnesek ötvözetét
A ma ismert neodímium mágnesek neodímium–vas–bór ötvözetből készülnek. Ezt az ötvözetet röviden NdFeB-nek nevezik. Az összetételt 1982-ben egymástól függetlenül dolgozta ki az autóipari vállalat, a General Motors Company kutatórészlege, valamint a japán szilárdtest-fizikus, Masato Sagawa.Kínálatunkban a mágnesek
túlnyomó többsége neodímium–vas–bór mágnes.
A neodímium mágnesek gyártásáról bővebben a GYIK-oldalunkon, a Neodímium mágnesek gyártási folyamata
részben olvashat.
-
20 db 0,21 EUR/db.*
Korongmágnes Ø 2 mm, magasság 1 mm, tart kb. 110 g -
1 db 5,19 EUR/db.*
Korongmágnes Ø 27 mm, magasság 4 mm, tart kb. 8 kg -
10 db 1,05 EUR/db.*
Korongmágnes öntapadós Ø 20 mm, magasság 2 mm, tart kb. 2,3 kg -
1 db 4,03 EUR/db.*
Gyűrűmágnes Ø 26,75/16 mm, magasság 5 mm, tart kb. 11 kg -
20 db 0,27 EUR/db.*
Golyó mágnes Ø 5 mm, tart kb. 300 g -
5 db 1,93 EUR/db.*
Kockamágnes 10 mm, tart kb. 3,8 kg -
5 db 1,03 EUR/db.*
Téglatest mágnes 20 x 10 x 2 mm, tart kb. 2,1 kg -
1 db 2,03 EUR/db.*
Kúp alakú mágnes Ø 15/8 mm, magasság 6 mm, tart kb. 3,1 kg -
10 db 1,38 EUR/db.*
Bevarrható mágnesek 18 x 2 mm, szögletes -
1 db 1,88 EUR/db.*
Gumírozott korongmágnes Ø 16,8 mm, magasság 4,4 mm, tart kb. 1,5 kg -
5 db 1,82 EUR/db.*
Korongmágnes Ø 15 mm, magasság 4 mm, tart kb. 3 kg
Hányféle mágnes létezik ma?
A természetes mágnesek mellett ma már mesterségesen előállított mágnesek is vannak. Ezeknél főként az állandómágnesek és az elektromágnesek között teszünk különbséget.Állandómágnesek
A permanens mágneseket állandómágneseknek is nevezik.
A permanens mágnesek mágnesezett, ferromágneses anyagból készülnek, ipari eljárással.
Ennél a mágnesfajtánál a mágnesezés tartósan megmarad akkor is, miután a mágnesezéshez használt mágneses teret kikapcsolták.
Mágneses terük fenntartásához áramra sincs szükség.
A permanens mágnesek közé tartoznak kínálatunkból a neodímium mágnesek
és a ferritmágnesek.
Erről a mágnesfajtáról bővebben a Magnetizmus A–Z szócikkében a Permanens mágnes/Állandómágnes pont alatt, valamint az alábbi GYIK-oldalon olvashat: Ferrit vs.
neodímium mágnesek.
Elektromágnesek
A permanens mágnesekkel ellentétben egy elektromágnesnek áramra van szüksége a mágneses mező felépítéséhez.
Az elektromágneseket elsősorban az iparban alkalmazzák, mivel igény szerint ki- és bekapcsolhatók, és az áram szabályozhatja a mágneses mező erősségét.
További információkat erről a mágnesfajtáról a Mágnesesség A–Z alatt, az Elektromágnes címszónál talál.
Többet a permanens mágnesek és az elektromágnesek közti különbségről a GYIK-oldalunkon is elolvashat: Elektro- vs.
Permanentmagnet
Izgalmas kérdések a mágnesek és a mágnesesség felfedezéséről
A Föld mágneses tere
Hogyan keletkeznek a természetes mágnesek?
A legismertebb és legnagyobb mágnes maga a Föld. Kék bolygónknak ugyanis van saját mágneses mezeje. Ez a földi mágneses mező a Föld belsejében jön létre, pontosabban a külső földmagban. A külső földmagban lévő láva olvadt vasat és nikkelt tartalmaz. A Föld forgása és e folyékony fémek áramlása közötti összetett kölcsönhatás elektromos áramot kelt, amely viszont mágneses teret hoz létre. Amikor ez a vastartalmú láva a Föld felszínére jut, szén-dioxiddal keveredik, majd lehűl. Ennek hatására magnetit, egy vas-oxid keletkezik. A magnetitből álló kövek a hűlést követően is megőrzik a korábban természetes úton létrejött mágneses teret. Vagyis a mágnesek vulkanizmus révén keletkeznek.Hinweis: Dass die Erde selbst ein großer Magnet ist, fand der Arzt William Gilbert erst im Jahr 1600 heraus.
Ki fedezte fel az első mágnest?
A hagyomány szerint Milétoszi Thalész természettudós időszámításunk előtt 600 körül fedezte fel a mágneskövek hatását. A természetes mágneskövek vonzóerejét azzal magyarázta, hogy lelküknek kell lennie, mivel a mágnesek állandóan hatnak, és az élőlényekéhez hasonló mozgásokat idéznek elő. Milétoszi Thalésztől azonban nem maradtak fenn feljegyzések. E felismerések forrásai későbbi görög filozófusok írásai. Mivel Milétoszi Thalész volt az első ember, aki tudatosan észlelte az elektromosságot és a mágnesességet, vele kezdődik az elektrofizika és a mágnesfizika története is.
Honnan származik a „mágnes” szó?
Ha érdekli a „mágnes” és a „mágnesesség” elnevezés eredete, különböző források két lehetőséget említenek:- Az elnevezés a magnetit kövek megtalálójára vezethető vissza. Erre az elméletre utalás található Gaius Pliniusnak, a természettudományok területén tevékenykedő római tudósnak egy írásában. Ő Kr. u. 77-ben leírja, hogy a magnetit kőzetek görög elnevezése, a „lithos magnes” egy Magnes nevű görög pásztorra vezethető vissza. Ez a pásztor véletlenül fedezte fel a magnetitet, amikor vasalással ellátott botja és cipőinek szögei az Ida-hegy megmászásakor hozzátapadtak ezekhez a kődarabokhoz. A Magnes pásztorral kapcsolatos magyarázat azonban legenda.
- Az elnevezés a magnetit kövek lelőhelyére vezethető vissza. Magnetitet többek között Magnisiában, egy görögországi régióban találtak. Egy másik lehetséges lelőhely a mai Törökország területén fekvő ókori Magnesia városa. Mindkét hely lakóit „Magneteknek” nevezték.
